सं यन्मि॒थः प॑स्पृधा॒नासो॒ अग्म॑त शु॒भे म॒खा अमि॑ता जा॒यवो॒ रणे॑। यु॒वोरह॑ प्रव॒णे चे॑किते॒ रथो॒ यद॑श्विना॒ वह॑थः सू॒रिमा वर॑म् ॥
saṁ yan mithaḥ paspṛdhānāso agmata śubhe makhā amitā jāyavo raṇe | yuvor aha pravaṇe cekite ratho yad aśvinā vahathaḥ sūrim ā varam ||
सम्। यत्। मि॒थः। प॒स्पृ॒धा॒नासः॑। अग्म॑त। शु॒भे। म॒खाः। अमि॑ताः। जा॒यवः॑। रणे॑। यु॒वोः। अह॑। प्र॒व॒णे। चे॒कि॒ते॒। रथः॑। यत्। अ॒श्वि॒ना॒। वह॑थः। सू॒रिम्। आ। वर॑म् ॥ १.११९.३
स्वामी दयानन्द सरस्वती
फिर अगले मन्त्र में स्त्री-पुरुष के करने योग्य काम का उपदेश किया है ।
हरिशरण सिद्धान्तालंकार
स्पर्धापूर्वक आगे बढ़ना
स्वामी दयानन्द सरस्वती
पुनः स्त्रीपुरुषकृत्यमाह ।
हे अश्विना यद्यो विद्वांश्चेकिते यो युवो रथो मिथो युद्धे साधकतमोऽस्ति यं वरं सूरिं युवां वहथस्तेनाह सह वर्त्तमाना यच्छुभे प्रवणे रणे पस्पृधानासो मखा अमिता जायवः समग्मत सङ्गच्छन्तां तस्मा आप्रयतन्ताम् ॥ ३ ॥
डॉ. तुलसी राम
आचार्य धर्मदेव विद्या मार्तण्ड
O learned men and women, O President of the Assembly and Commander of the Army; let us always try to be victorious in battles with the help of a learned leader who knows well the science and technique of war, whom you always take with you as he is an expert and noble wise man. Accompanied by such wise men and brave soldiers contending for victory, let us overcome our enemies, not defeated or thrown away by them and being benevolent like Yajnas.
