स जा॒मिभि॒र्यत्स॒मजा॑ति मी॒ळ्हेऽजा॑मिभिर्वा पुरुहू॒त एवै॑:। अ॒पां तो॒कस्य॒ तन॑यस्य जे॒षे म॒रुत्वा॑न्नो भव॒त्विन्द्र॑ ऊ॒ती ॥
sa jāmibhir yat samajāti mīḻhe jāmibhir vā puruhūta evaiḥ | apāṁ tokasya tanayasya jeṣe marutvān no bhavatv indra ūtī ||
सः। जा॒मिऽभिः॑। यत्। स॒म्ऽअजा॑ति। मी॒ळ्हे। अजा॑मिऽभिः। वा॒। पु॒रु॒ऽहू॒तः। एवैः॑। अ॒पाम्। तो॒कस्य॑। तन॑यस्य। जे॒षे। म॒रुत्वा॑न्। नः॒। भ॒व॒तु॒। इन्द्रः॑। ऊ॒ती ॥ १.१००.११
स्वामी दयानन्द सरस्वती
फिर वह कैसा है, इस विषय को अगले मन्त्र में कहा है ।
हरिशरण सिद्धान्तालंकार
विजय
स्वामी दयानन्द सरस्वती
पुनः स कीदृश इत्युपदिश्यते ।
योऽपान्तोकस्य तनयस्य च मध्ये वर्त्तमानः सन् यन्मीह्ळ एवैर्जामिभिः सहित एवैरजामिभिः शत्रुभिर्वोदासीनैः सह विरुद्ध्यन् पुरुहूतो मरुत्वानिन्द्रः सेनाद्यधिपतिर्जेष एतान् स्वीयानुत्कर्ष्टुं शत्रून् विजेतुं वा समजाति तदा स न ऊती समर्थो भवतु ॥ ११ ॥
डॉ. तुलसी राम
आचार्य धर्मदेव विद्या मार्तण्ड
How is Indra is taught further in the 11th Mantra.
Only then Indra (Commander of the Army etc.) associated with his soldiers is able to protect us, when he being present with his sons and grandsons and among his friends, foes and neutrals, invoked by many, goes to battle with his kinsmen against his adversaries, knows well how to get victory over his foes, and to exalt his kinsmen and other good people, by his noble virtues and tactics.
